A "Pratter" már 1403-ban megjelenik az okiratokban. 1766-ban II. József császár a bécsieknek ajándékozta a területet pihenőpark céljából. Hamarosan vendéglősök és kávéfőzők telepednek meg ott. Őket hinták, körhinták és tekepályák követik. A Práter komoly fellendülését a mai vásárterületen rendezett 1873-as Világkiállítás jelentette.

Ahol a keringőkirály is fellépett

1895-ben hozták létre a Velence Bécsben elnevezésű szórakozó negyedet, tekervényes csatornákkal, ennek közepén pedig 1897-ben felállították az óriáskereket, amely a város szimbólumává vált. A Práterből olyan hely lett, ahol mindenki megtalálja a neki való szórakozást: „Hutschenschleuderer” hinták és különlegesség-gyűjtemények versengenek a közönség kegyeiért. Kocsmai énekesek és női zenekarok éppúgy zenélnek itt, mint Johann Strauss, a keringőkirály, vagy olyan operettszerzők, mint Joseph Lanner és Carl Michael Ziehrer.

Történelmi vidámparki attrakciók

A gépesítés terjedésével a 20. század során egyre több modern vidámparki eszköz kerül a Práterbe, olyan eszközök, amelyek az adott korban modernnek számítottak. Ezek közül néhány a mai napig fennmaradt, például a Wiener Hochschaubahn hullámvasút, amely a Práter egy rejtett zugában áll, a Schweizerhaus mögött. Láncos körhinták, történelmi értékű barlangvasutak, tisztes korú szellemvasutak árasztják a szükséges nosztalgia-hangulatot. Az óriáskerék mellett található Práter Múzeumban folytathatjuk időutazásunkat a múltba.